Eger

Eger Heves megye székhelye, Észak-Magyarország második legnépesebb, és egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik. Az egri bikavér külföldi piacokon is ismert.

Eger Magyarország egyik legszebb ősi, műemlékekben gazdag városa a Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger patak völgyében a Bükk nyugati lábánál húzódó dombvidéken fekszik. Nevének pontos eredetét jelenleg sem tudjuk. Van olyan feltevés, hogy a hely elnevezését az Eger patak partjain valaha bőségesen növekedő „egerfáról” (azaz égerfáról) nyerte.

Az Egri termálfürdő

Az Egri Termálfürdő a XVI.században épült Török Fürdő társaságában található a város központjában, mintegy öt hektárnyi területen. Eger Európa szerte híres rekgyógyvizes fürdőjéről, a területén található hét medencét a környéken fakadó melegvízű források táplálják.

Már a törökök felfedezték a víz kedvező hatását, tapasztalataikat a modern orvostudomány igazolta. A 2002-ben befejezett beruházásokkal ez Egri Termálfürdő a gyógy és termálturizmus hazánk egyik fellegvárává vált, ahol minden korosztály megtalálja a számára legmegfelelőbb fürdőzési módot.

Az 1936-ban épült 1-es medence aljáról – Európában egyedülálló módon – természetes kavicsrétegen át tör fel a radon tartalmú gyógyforrás. A fürdő medencéinek egy részében gyógyvízben fürödhetnek a vendégek. Méghozzá nem is egy félében. Az egyik 28 fokos enyhén radioaktív gyógyvíz, amelynek forrásai a fürdő területén, környezetében fakadnak. A másik egy 47 fokos kénes, kalcium hidrogénkarbonátos gyógyvíz, amelyet Eger határából csővezetéken vezetnek a fürdőbe. Mindkét féle gyógyvíz elsősorban a reumás betegségek kezelésében játszik fontos szerepet. A dögönyöző medence egyedi élményt nyújt a zuhatagban ömlő víz jótékony hatásával.A fedett-nyitott élménymedencében 14 féle szórakoztató, vízi rekreációs elem biztosítja a kikapcsolódást: pezsgőfürdő, pezsgőágy, víz alatti masszázs, vízesés. A gyermekek körében kedvelt a vízforgatós gyermek élménymedence. A vízivárban pezsgőfürdő, buzgár, csúszda, zuhatag teszi felejthetetlenné a fürdőzést. Sportolásra kiválóan alkalmas a korszerű feszített víztükrű úszómedence.

Török fürdő

A turisták számára Eger fő vonzástényezői az egri vár, a barokk belváros látványa és műemlékei, a több évszázados egri borkultúra, valamint Eger fürdői, különösen az egri gyógyfürdő, a Török-fürdő.

A mai egri Török-fürdő elődjét a város török megszállása idején, 1610 és 1617. között építették. (Egy Egert ábrázoló, Nürnbergben előkerült, Georg Houfnagel mester által készített rézmetszet már tartalmazza az egri kupolával fedett fürdőt). A törökök ilidzsának, a rituális tisztálkodás céljait szolgáló fürdőnek építették, de már akkor felmerült a fürdő egészségre kedvező hatása is.

A századok alatt ismételt rekonstrukciók során a fürdő török jellegét megőrizték. A fő medence nyolcszögletű, mint valamennyi török fürdőé. Ezen medence, a „Török-medence ” felett aranylemezekkel borított kupola van, mely kétszázezer kis aranylapocskát tartalmaz. (Ilyen Magyarországon még csak egy helyen van, a Parlamentben) . A külső megvilágítás délre néző kerek zöld ablakokon át történik. Megragadó, ahogy a zöld sugarak és az aranyról érkező aranysugarak táncolnak a vizen. Igazi török és ugyanakkor relaxációt sugalmazó hangulat … A Török-fürdő valamennyi fala Zsolnay kerámialapokból van. A lapok szürkészöldek, szamárhátívesek, igazi török megoldás.

Bitskey Aladár Uszoda

Az uszodát Makovecz Imre tervei alapján 1998 és 2000 között építtette Eger Városa. Az uszoda kapuit 2000. december 3-án nyitotta meg.
Névadója Bitskey Aladár (1906-1991) aki Eger Város méltán híres úszója volt, Magyar Bajnok és Európa Bajnoki érmes. Évtizedeken keresztül oktatta az egri gyermekek ezreinek az úszás alapelemeit.
Az uszoda nemzetközi úszó, vízilabda, és búvár versenyek megrendezésére is alkalmas 8 pályás versenymedencéből, 16 x 8,5 m-es tanmedencéből, 20 fő befogadására alkalmas szaunából és egy 8 férőhelyes pezsgőfürdőből áll. Nézőtere állóhelyekkel együtt 1500 fő befogadására alkalmas.

Az egri vár

Eger legnevezetesebb építménye, a történelmi zarándoklatok fő célja a sok évszázados múltra visszatekintő egri vár. Főként az 1552. évi hősies védelem tette messze földön ismertté, amikor Dobó István várkapitány vezetésével a maroknyi magyar védősereg hősies küzdelemben visszaverte a sokszoros túlerőben levő török hadakat. A várnak, mint erődítményrendszernek a XVI. század volt a fénykora. A korábbi századokban, püspöki székhelyként, főként székesegyházáról volt nevezetes. Ugyan már egy 1248-ban kelt királyi oklevélben Lambert püspök engedélyt kapott arra, hogy Egerben, székhelyén várat építsen, de a hadászati vonatkozású építményeket egy 1363-as oklevél említi először. Az okleveles adatokból az tűnik ki, hogy a XIV. században a falakon belül állott a székesegyház, a Szent István-templom, a püspöki palota, valamint tíznél több kanonoki ház. Ezenkívül nyilván csak néhány egyházi és világi rendeltetésű épület, lakóház lehetett a vár területén.

Az egri borvidék

Eger térsége a középkor folyamán eredetileg az ősi, felvidéki, fehérbort adó szőlőterületekhez tartozott. A török hódoltságtól a XIX. század végéig általánosságban a vörösbort adó szőlőfajták voltak az uralkodók, de a XIX. század közepétől egyre szaporodott a fehérbort termő szőlőkkel beültetett termőterület. Ez a tendencia a filoxéravészt követően a fehér szőlők uralkodóvá válását eredményezte.

Az egri szőlőhegyeken termelt szőlőfajtákról csak a XIX. század első feléből, 1828-ból maradt fenn feljegyzés. Tekintettel arra, hogy a filoxéravészig nem volt döntő hatású fajtaváltás az egri szőlőhegyeken, így ennek az iratnak a tartalma a XVIII. századra is érvényesnek tartható.